Ismerd meg az Infinety csapatot! - Ziman Gergő,

2024. június 14.

Az Infinety Csapatot bemutató mini-interjú sorozatunk következő alanya Ziman Gergő a kutatás szakterületről. Gergő egyetemi kutató-oktatóból lett digitális szakember, ráadásul szereti a tengelicet (a blogbejegyzésből kiderül, hogy ez egy étel vagy egy madár).

Hogyan kerültél a céghez?

Egy álláskereső portálon találtam a pozícióra, ill. a cégre. Ezelőtt a kognitív tudományok, illetve a pszichológia területén dolgoztam kutatóként és oktatóként. Pár év tapasztalat után úgy láttam, nem teljesedem ki az akadémiai szférában. Egy ’gyakorlatiasabb’ pozíciót kerestem a versenyszférában, ahol érvényesülni tudok az adatelemzési és kutatói tudásommal, és analitikus szemléletmódommal, amely eredetileg a tudomány felé orientált. Ezt sikerült is megtalálnom, nagyon örülök, hogy megtaláltam ezt a lehetőséget.

Mi a legnagyobb kihívás most a munkádban?

Nekem most a kisebb, rövid határidős feladatok, és a nagyobb, hosszabb távú, fejlesztő jellegű munka közötti egyensúly fenntartása. Igyekszem úgy szervezni az munkaidőmet, hogy kevéssé menjen az előbbi az utóbbi rovására, de ez sajnos nem mindig jön össze.

Mennyit változott a piac azóta, hogy itt dolgozol?

Mivel csak kicsit több, mint egy éve dolgozom ebben a szakmában, még relatíve rövid időről beszélünk. Talán a Google Analytics előző verziójának lezárása ilyen, vagy a harmadik féltől származó sütik közelgő megszűnésének előkészületei – bár ezek mind olyan változások, amik már régóta elindultak. Szintén változást jelent az AI körüli hype, bár úgy látom, ez egyelőre inkább egy megoldás, ami keresi a hozzá tartozó problémát. De arra számítok, az AI alapú eszközök hamarosan meg fognak jelenni a mindennapi, gyakorlati munkavégzésben is.

Mire vagy a legbüszkébb?

Arra, hogy sikeresen váltottam karriert, és elég gyorsan sikerült olyan szintre fejleszteni a piaci ismereteimet, hogy produktív tagja lehetek az Infinety csapatának – amellett, hogy a közelmúltban két gyermekem született (az idősebb épp most lesz kétéves). Ebben sok segítséget is kaptam, családi és céges oldalon egyaránt, természetesen nem egyedül az én érdemem. Ugyanakkor büszke vagyok erre, és úgy érzem, jó helyen vagyok mindkét fronton.

Miért szeretsz itt dolgozni?

Szeretem elsősorban a cég profi hozzáállását, és a vállalati kultúrát. Ez utóbbi alatt olyasmiket értek például, mint a ’nincs-buta-kérdés’ hozzáállás, vagy hogy mind a szakmai vezetőm, mind a más szakterületeken dolgozó kollégáim mindig megközelíthetők és készségesek, ha segítségre, iránymutatásra van szükségem. Emellett az intellektuális kíváncsiságomat is ki tudom élni a digitális média kutatásának területén, hiszen a területen folyamatos a változás, az innováció, ami számomra nagyon izgalmassá teszi a munkát.

Mivel telik egy átlagos munkanapod?

Főként rendszeres és ad-hoc adatalapú riportok, kimutatások készítésével, forgalom- és közönségmérési problémák elhárításával, és mellette tanulással, vagy a piaci ismereteim mélyítésével. A munkám főként támogató jellegű, így sokat kommunikálok a többi szakterülettel. Igyekszem közben időt fordítani a folyamatok fejlesztésére, és modernizálni a munkakörömbe tartozó feladatokat, folyamatokat, eszköztárat.

Hogyan töltöd a szabadidődet?

Most a szabadidőm túlnyomó részét a gyermekeimmel töltött idő teszi ki. Korábban hobbi szinten jártam súlyemelés-edzésekre, a rendszeres testmozgást szeretném a közeljövőben valamilyen formában újra előtérbe helyezni, a babakocsizáson és labdázáson túl. Szeretek még olvasni, filmezni, illetve időről időre megfog valamilyen nem szakmai terület, amiben szeretek elmélyedni.

Melyik a kedvenc filmed vagy sorozatod és miért?

Az 1979-es Alien (Nyolcadik utas: a Halál), annak ellenére, hogy alapvetően nem szeretem a horrorfilmeket. Hiába láttam már rengetegszer, mindig lenyűgöz az atmoszférája, a látvány, a hangok, a rendezés, ütemezés, amikor (kb. évi rendszerességgel) újranézem.

Mi a kedvenc állatod?

Kedvencet nem tudok mondani, de két olyan állat van, amiknek kiemelten örülök, ha megpillantom: a tengelic és a vízisikló.